ÓGÖRÖG OPERA A MÜPÁBAN


 

 „1972-ben jelent meg a Római Klub első publikációja a Föld kiapadó erőforrásairól, az emberiség ennek ellenére a mai napig a hübrisz, avagy gőgösség állapotában leledzik, és sorra követi el jóvátehetetlen hibáit. A Bakkhánsnőkben viszont közbelép Dionüszosz, aki egyfajta Római Klubként rákoppint az emberiség orrára, méghozzá sikerrel.” – fogalmaz Melis László azzal kapcsolatban, hogy miért tartja különösen aktuálisnak Euripidész darabját.


Melis László zeneszerző és Jeles András színház- és filmrendező legújabb közös operáját, az ógörög nyelven elhangzó Bakkhánsnőket október 22-én és 24-én mutatja be a darab megrendelője, a Művészetek Palotája. A Müpa fontos küldetésnek tekinti a kortárs művészetek támogatását, valamint a művek megismertetését és megszerettetését a közönséggel. Az ógörög nyelven megszólaló énekesek megértésében Kárpáti András új magyar fordítása segíti a nézőket, a látványterveket is jegyző rendező, Jeles András pedig „nem mindennapi” látványvilágot ígér.
„Az opera egy mára elfelejtett zenei gondolkodásra épül, amelyet az antik görög zeneelmélet képviselt sok ezer évvel ezelőtt. Az antik drámák legtöbb szövegét énekelték, maga az operaműfaj is ennek köszönheti a létét. Izgalmas dolog abba a zenei közegbe helyezni az eredeti szöveget, amelyben az megszületett” – mondja a darab szerzője.

Melis László zeneileg és drámailag egyaránt izgalmas művet alkotott; olyan eljárásokat alkalmazott, amelyek az ógörög zenéből ismertek, valamint a mű hangzásvilágában támaszkodik az ógörög zeneelméletre, illetve a megmaradt és megfejtett antik zenei töredékekre. Amit hallunk, mégsem az ókori Görögország zenéjének rekonstrukciója, hanem mai, korszerű, modern, mindamellett közérthető zene. A tizenhat részből álló mű ritmikája az eredeti szöveget követi, a hét szereplő és a hattagú női kar ógörögül énekel, a kíséretet nagy létszámú kamaraegyüttes látja el.

„Az ógörög zene rendkívül változatos ritmusképletű volt, és teljes mértékben a szövegnek volt alárendelve. Ez a fajta változatosság ma már csak nyomokban fedezhető fel az uralkodó európai zenei formanyelvben” – mondja Melis, majd eloszlatja a kételyeket műve befogadhatóságával kapcsolatban:  „A repetitív- és minimálzene erőteljes tisztítótűz volt a hetvenes-nyolcvanas kortárs zenéjében, és a leglényegesebb elemeit ma is magaménak vallom: igencsak kedvelem, ha rendezett a zene, és a darabnak tempója van.” A zeneszerző a nyelvválasztással kapcsolatban úgy vélekedik, hogy az ógörög halott nyelv volta ellenére az európai fül számára ismeretlen ismerősként cseng.

Kárpáti András tollát dicséri a darabhoz készült új magyar műfordítás.  A klasszika filológus munkájának újszerűsége abban rejlik, hogy a korábbi művekkel ellentétben nem az ógörög verselés ritmusának megtartását tartotta elsődleges fordítási szempontnak,  hanem Euripidész művének tartalmi-gondolati sértetlenségét. Az új, nyers erejű műfordítást a cselekménnyel párhuzamosan, kivetítőn olvashatja október 22-én első ízben a közönség.


További információ:
http://mupa.hu/program/melis-jeles-bakkhansnok-osbemutato-2013-10-22_19-00-fesztivalszinhaz

 

 
PREMIERPRESS