IGENIS, MINISZTERELNÖK ÚR! - ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZ 


  

Hogyan működik a hatalmi apparátus? - tértől és időtől függetlenül bárhol a világon. Antony Jay és Jonathan Lynn brit szerzőpáros nyolcvanas évekbeli Angliában játszódó televíziós sorozatát helyezte át napjainkba a magyar szöveget író páros, Faragó Zsuzsa és Ugrai István, univerzálissá változtatva magát a helyszínt is.  A nézőnek az az érzése, mintha Magyarországon történő darabot látna, itteni vezetőkkel, köztisztviselőkkel, és a brit vonatkozások - az euróövezeti tagság elutasítása, az Európai Központi Bank befolyásától való westminsteri félelem – csak háttérként, „fedezékül” szolgálna a mondandó kifejtéséhez.

Holott erről szó sincs: a Kultúrbrigád társulatának nincsen szüksége összekacsintásra, nyíltan, bátran bírálják a hatalmi arroganciát, teszik nevetségessé a csakis önös érdekeket képviselő vezetőket. James Hacker brit miniszterelnök (Hevér Gábor személyesíti meg) közismert mondásokat hangoztat, minthogy „figyelembe kell venni a közakaratot, amely, mivel hogy engem megválasztottak, azonos az én akaratommal.” Válságos időkben játszódik a darab, az utcán egyetemisták tüntetnek, akik – a miniszterelnök szavaival – „ha megunják, majd hazamennek”. Ismerős az is, ahogyan a kártyákat keverő, a köztisztviselői kar élén álló kabinetfőnök (Alföldi Róbert játssza) manipulálja a vezetőt, miközben mindenekelőtt saját érdekei megvalósítására, az inflációhoz kötött nyugdíjra, későbbi tanácsadói állásokra, igazgatósági tanácsi tagságokra törekszik. 

A komédiában nemcsak az egyetemi tüntetés okoz válságot, hanem a kumranisztáni elnök kívánsága is. Miközben nagyvonalú olajszállításra és hitelnyújtásra tesz ajánlatot, ami által a miniszterelnök Európa megmentőjévé válhat, komoly zavarodottságot is okoz azzal, hogy egy 16 éves diáklánnyal óhajt szexelni. Beindul az államgépezet: Ki legyen a kiszemelt? Végül a bevándoroltak, az országban illegálisan tartózkodók körében keresnek jelöltet, ami - Nagy Britanniában vagyunk - gondokat okozhat, még a miniszterelnök ellen vádat is emelhetnek. Hogy miért? - „Kerítés miatt!” Azért, mert a vezető egy lány kerítésére, nem pedig kerítés emelésére ad utasítást. Közvetlen utalásként a darabban a mai európai menekültválságra és a hazai káoszra csak ennyi hangzik el, de a komédia célja nem is konkrét politikai események taglalása, hanem a hatalmi gépezet működésének bemutatása. Ahogyan a rendező, Znamenák István fogalmazta meg egyik interjújában. „ Nagyon kedvelem ezt a típusú angol szatírát. A sorozatot is nagyon szerettem, mert elegánsan és finoman mutatja be, hogy a politika hogyan játszadozik, amiről mi nem is tudhatunk semmit, és ez néha talán még jobb is így.”

Az oktatási kiadások megnyirbálása, a játékgépekre az engedélyek kiadása, a vasárnapi bolti nyitvatartás ügye, és hasonlók, mind a hatalmi játszma színterei. Mint ahogyan a szex-ügy megoldása is az, - ehhez a Terrorelhárítást kell bevetni.  A hazai ügyek említése ellenére számos eltérést tapasztalhat a néző. A darabbeli miniszterelnök ugyan alulról kapaszkodhatott fel a csúcsra, a hatalom minden áron való megtartása motiválja, műveletlen is, viszont meglehetősen buta. A komédiában a hatalmi gépezet döntő tényezői a köztisztviselők. A művet Nagy Britanniában a közszolgálati BBC csatornája tűzte tévé-sorozatként műsorára, és egyik adásában még Margaret Thatcher is szerepelt. Nálunk a Kultúrbrigád önfinanszírozó Kft műsorán szerepel a darab. Ez idáig több mint ötven alkalommal vitték színre sikerrel, és a hírek szerint az Átrium-Filmszínházban 2016 elején tűzik majd ismét műsorra.

SZEREPLŐK:

HEVÉR GÁBOR
ALFÖLDI RÓBERT
FICZA ISTVÁN
PARTI NÓRA
NÉMEDI ÁRPÁD
MARTON RÓBERT

RENDEZŐ:

ZNAMENÁK ISTVÁN

 

 
PREMIERPRESS