MINDENT ÉVÁRÓL- ORLAI- PRODUKCIÓ 


Margó, a sztár, a színház állócsillaga megértően fogadja az őt bálványozó Évát, támaszul maga mellé is fogadja. Később gyanakodni kezd az ambiciózus lányra, rájön, hogy Éva szerénysége csak álca, valójában az idősödő Margó szerepére pályázik. A rivaldafényben tündöklő sztár, Margó gyanakvó, gyűlölködő, végül beletörődő színésznővé alakul át, a tehetséges Éva pedig alázatos fiatal lányból magabiztos, cselszövő, mindenkit meghódító, és mindenkin átgázolni akaró színésznő válik. Sokféle és szélsőséges érzelmi állapotot élnek meg a színésznők- Margó szerepében Hernádi Judit, Éváéban Kovács Patrícia -, és végig izgalomban tartják a nézőt Mary Orr amerikai szerző krimiszerű történetében.

Orr az eredeti, Éva bölcsessége címen megjelent novelláját 1946-ban írta, majd az ennek alapján kibővített történetből Bette Davis főszereplésével kultuszfilm készült 1951-ben. Az akkori történet örökérvényű, és nemcsak a színház világára érvényes. Arról szól, hogy mikor, hogyan történik meg a generációváltás, milyen eszközöket vet be az utód az előd kiszorítására. Persze a színészek, főleg a színésznők a váltást felfokozott érzelmi állapotban élik meg, amit ha a színpadon szellemes szöveggel, izgalmas fordulatokkal jelenítenek meg, a siker garantált. 

Érdekes, hogy a Belvárosi színházban bemutatott darab rendezője és a színészek milyen megértést tanúsítanak a tehetségét kibontakoztatni akaró, viszont az eszközökben nem válogatós Éva iránt. Pelsőczy Réka rendező így vélekedik: “Éva tűnhet karrieréhes fiatal nőnek, aki mindenen keresztülgázol. Mindannyian voltunk már ebben a szerepben. Ha az embernek vannak vágyai, vonzza őt valami, azért képes nagy erőket mozgósítani. Annak érdekében szerez barátokat, kapcsolatokat.  Éva a céljai érdekében cselekszik. Szerintem akkor izgalmas a szerep, ha őszinte a rajongása Margó iránt, ha olyan színésznő szeretne lenni, mint ő. Ha el akar lesni tőle mindent. A szorgalma persze egy idő után terhessé válik, főleg akkor, amikor megtetszik neki Margó férje is. Szerintem még ez is elfogadható, hiszen az érzelmeinknek nem tudunk parancsolni. Biztos el fogják ítélni a nézők, én is megteszem. Ám azt gondolom, csak addig tehetem jogosan, amíg magam nem kerülök hasonló helyzetbe. Csak annak van joga ehhez, aki mindig tisztességes tud maradni.”

És a sokszínű, ragyogó humorú Hernádi Judit így látja: „Éváról kiderül, hogy hazudik, ugyanakkor roppant tehetséges, egyértelmű, hogy helye van a színházban. Nem biztos, hogy kapna lehetőséget, ha nem hazudna, ezáltal jut el a tehetségéhez méltó helyre. Ha valaki már a helyén van, és ott jól teljesít, egy kívülállónak, sajnos mindegy, hogyan került oda. Ha körülnézünk az életünkben, minden területen így van ez. Ha bevalljuk, ha nem. Nekem erről szól ez a színdarab.”

Éváról a darabban mindent megtudunk - azaz majdnem mindent. Ugyan a feltörekvő fiatal színésznő a csúcsra jut, de csak sejthető, hogy vele is ugyanaz történik majd mint Margóval. A darab végén az öltözőjében nála is megjelenik egy még nálánál is fiatalabb csodáló…

A színházi világ valamennyi érdekes szereplőjét, a híres írót, a haszonelvű kritikust, a megértő rendező-férjet és az álságos barátnőt, mind hitelesen személyesítik meg a színészek, akik közül különösen nagyot alakít Bercsényi Péter a transzvesztita öltöztető „nő” szerepében. 
Nagyon tetszett Kálmán Eszter díszlettervező munkája is, ő, az egyetlen helyszínt, a színházi öltözőt és abban a tükröket látványos jelenetek helyszínévé tudta átalakítani. 

A darab legközelebb a Centrál színházban szeptember 12-én, 13-án, majd október 11-én és 21-én látható. 


SZEREPLŐK:

Hernádi Judit
Kovács Patrícia
Egri Márta
Mészáros Máté
Szikszai Rémusz
Márton András
Bercsényi Péter
Rujder Vivien

STÁB:
 
Díszlet: Kálmán Eszter
Jelmez: Ignjatovic Kristina
Plakát: Csáfordi László
Rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit
Zenei vezető: Keresztes Gábor
Hang: Belényesi Zoltán
Fény: Éltető András
Fordító: Zöldi Gergely
Rendező: Pelsőczy Réka
Producer: Orlai Tibor
 

 
PREMIERPRESS