RÓZSAVÖLGYI SZALON - TÁNCÓRÁK


Két, saját világába bezárkózó ember képes-e kijutni elszigeteltségéből, magányából. Ever, az autista fiatalember, aki a környezetvédelmi kutatásokban a csúcsra jutott, és díjátadó fogadásra hivatalos, szomszédját Sengát, a Broadway táncosát kéri meg, hogy tanítsa meg táncolni. Csakhogy a tánchoz kapcsolódás, a partner érintése szükséges, márpedig ettől az autista fiú retteg. Senga pedig attól fél, hogy balesete és a gyógyulás kilátástalansága miatt képtelen lesz valaha is újra táncolni.


Nehezen indulnak be a tánclépések, kezdetben még nagy a távolság köztük: a Sengát alakító Ullmann Mónika térdrögzítőben játssza végig szerepét, Józan László pedig az autisták merevségével, a testi kontaktus elutasításával vág neki a tánctanulásnak. 

Marc St. Germain amerikai drámaíró 2014-ben írt romantikus darabja érdekfeszítő és szórakoztató is egyben. A humoros, szellemes megoldások nemcsak az autista fiatalember teszetosza mozgásából, de a két ember észjárásának eltéréseiből is fakadnak. A két fiatal lassan nyit egymás felé, és jut el odáig, hogy Senga új érzéseket ébreszt fel a fiúban azzal, hogy "gyakorolja vele az érintéseket", és ráébreszti őt ezek ízére.


Józan László így vélekedett az autista szerepről: éreztem, hogy nem lehet kliséket, sztereotípiákat színpadra vinnünk ezzel kapcsolatban. És egy ilyen kis térben, mint a Rózsavölgyi Szalon, nem lehet „sumákolnia” a színésznek, mindent közelről lát a néző, a rezdülések, mozgások sokszoros nagyításban látszanak. 


Ullmann Mónika szerint „a Táncórák általánosabban is – humorosan, miközben nyilván empatikusan – megmutatja a bátortalanságok, hirtelen jött kilátástalanságok, krízisek, „beakadások” lelki zavarait. Senga egyelőre nem tud megküzdeni azzal, hogy vélhetően soha többé nem fog tudni színpadon táncolni. Ez a két ember egészen különlegesen kezd egymásra hatni a darabban. Eljött hozzánk Stefanik Krisztina pszichológus, aki huszonöt éve foglalkozik autistákkal és családjaikkal. Ő mondta, hitelesnek találja a darabot, és igenis, képes empátiára egy autizmussal élő ember, csak az odavezető út sokkal bonyolultabb számára.”


Végül Dicső Dániel rendező így vélekedik a darabról: „Senga példája azt mutatja: nem kell autistának lenni ahhoz, hogy az ember bezárkózzon egy világba, falakat építsen, ne lássa reálisan a saját életét. Mindenki beleeshet ilyen helyzetbe. Kinél meddig tartanak ezek a krízisek, nagy kérdés, és az is, talál-e a kiúthoz segítséget. A Táncórák jelenetei, helyzetei tényleg egy tánc „lejtéseihez” hasonlók. Senga és Ever lépkednek egymás felé, aztán távolodnak, megint megpróbálják, várnak egymásra, hogy felvegyék a ritmust, egymás ritmusát. Mark St. Germain darabja szellemesen szórakoztató. Nem csak pár óráig tart a hatása.”

A Táncórák szeptember 14-én, 16-án, 18-án és 27-én. októberben pedig 19-én és 22-én és 26-án szerepel a Rózsavölgyi Szalon műsorán. Szeptember 16-án és október 22-én délutáni előadást is rendeznek. 

                                                   (marton jános)

-----------------------------------------------------------------

SZEREPLŐK ÉS ALKOTÓK:

Senga - Ullmann Mónika
Ever -Józan László

Díszlettervező - Enyvvári Péter
Jelmeztervező - Cselényi Nóra
Dramaturg - Hárs Anna
Fordító - Hárs Anna
Rendezőasszisztens - Egyed Mónika
        Rendező - Dicső Dániel
 

 
PREMIERPRESS