RADNÓTI SZÍNHÁZ - OSZTROVSZKIJ - A MŰVÉSZNŐ ÉS RAJONGÓI


„A tisztesség nem elég, okosnak is kell lenni” – tanácsolja a befolyásos herceg a tehetséges színésznőnek, Alexandrának, akit kiszemelt magának, mert a hatalmasoknak, a gazdag vállalkozóknak – mint mondta - szükségük van arra, hogy „fiatal művésznők közelségében pihenjék ki napi fáradalmaikat.”


A Radnóti Színház újabb Osztrovszkij- bemutatója arról a súlyos erkölcsi dilemmáról szól, hogy a nincstelen színésznő 
szakít-e szerelmével, vagy inkább elfogadja az egyik gazdag mecénás ajánlatát. Ám a Művésznő és rajongói című darab nemcsak a színésznő és az elszegényedett színház kiszolgáltatottságát érzékelteti, hanem ’színház a világ- alapon’ a különböző társadalmi rétegek életébe, kapcsolataikba enged bepillantást. Ez a hiteles ábrázolást tartják különben a mintegy ötven színdarab alkotója, Osztrovszkij erősségének, akit az „orosz dráma atyjának” is neveznek.

 

A mintegy százharminc évvel ezelőtt bemutatott színdarab karakterei mind mai, közöttünk élő figurák. Alexandra anyját 
alakító Börcsök Enikő a gazdagságot, kastélyt, birtokot – és benne még hattyút is – ígérő gazdag gyáros ajánlatának 
elfogadására buzdítja lányát. Az elit tagjai – Kelemen József a herceg, Pál András az állami tisztségviselő és 
Rusznyák András a gyáros szerepében -  igénytelen, mindenkit  lenéző emberek, akik viszont mindenkit sakkban tartanak. Ők, a hatalmasok ígérik, hogy közbenjárnak a színházigazgató tervezett vígjátéka engedélyezéséért, az utóbbi pedig a „közönség igényére” hivatkozva (értsd: a hatalmasok elvárásának megfelelően) felmond az engedetlen színésznőnek. Ugye, ismerősen hangzik mindez?


Osztrovszkij 1881-ben, saját negatív tapasztalatai alapján írta ezt a színdarabot, úgy vélekedett, hogy „a művészet 
nem tud kiállni önmagáért, ha durva, brutális hatalmakkal kerül szembe, és gazdag mentorokat kell szereznie magának”.

Morcsányi Gáza fordító szerint „mint a szerző korában és korunkban, a drámában is jelen vannak ezek a problémák: tud-e boldogulni támogatók nélkül a színész, sőt, maga a színház, és hogy a nők itt is kiszolgáltatottabbak, nemcsak a 
pénzes ’pártfogók’ irányába, hanem a színház belső hierarchiájában is – miközben az is előfordul, hogy épp a nők használják ki az előnyeiket.”

A rendező Valló Péter pedig úgy látja, hogy „A kiszolgáltatottság nem a művészvilág sajátja, mára egyértelműen kiterjedt az egész társadalomra. A válaszok pedig személyiségfüggőek – nem tudjuk, ki mennyit áldoz be: a személyiség reakciói patikamérlegen méretnek ki, láthatatlanul. Majd talán egyszer, sokkal később meglátjuk, miután már nyilvánvalóan érvényesült a hasznuk vagy a káruk.”

A Radnóti Színház október 20-án mutatja be a Művésznő és rajongói c. darabot, amely októberben 24-én és 25-én, 
novemberben pedig 8-án,16-án,25-én és 29-én szerepel a színház műsorán.

                                              (marton jános)
----------------------------------------------------------------------

SZEREPLŐK:

ALEKSZANDRA NYEGINA – VIDÉKI SZÍNÉSZNŐ- LOVAS ROZI

DOMNA, A MAMA – NYEGINA ÖZVEGY ÉDESANYJA- BÖRCSÖK ENIKŐ

DULEBOV (HERCEG, FŐNÖK) – TEKINTÉLYES VÁROSI TISZTVISELŐ - KELEMEN JÓZSEF

BAKIN – TISZTVISELŐ- PÁL ANDRÁS

IVAN VELIKATOV – GAZDAG GYÁROS- RUSZNÁK ANDRÁS

PJOTR MELUZOV – FIATAL, ÁLLÁSTALAN BÖLCSÉSZ- POROGI ÁDÁM

NYINA SZMELSZKAJA – VIDÉKI SZÍNÉSZNŐ- MARTINOVICS DORINA

MARTIN NAROKOV – ÜGYELŐ, VOLT SZÍNIGAZGATÓ- BÁLINT ANDRÁS 

MIGAJEV – SZÍNIGAZGATÓ- KONFÁR ERIK EH.

JERASZT GROMILOV – TRAGIKUS SZÍNÉSZ- SCHNEIDER ZOLTÁN

Közreműködik: Nagy Rebeka, Péter Polla Borbála, Tóth Bogi
A zongoránál: Termes Rita / Gáspár Katalin Ágnes

ALKOTÓK: 
Fordította és dramaturg: Morcsányi Géza
Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Horváth Jenny
Világítás: Baumgartner Sándor
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Hatvani Monika
Rendező: VALLÓ PÉTER


 

 
PREMIERPRESS